Tegnap csodás napunk volt, Hűvösvölgyben voltunk ebédelni, Bertie-nek megint oxigénmérgezése lett a hegyekben, boldog volt, nevetgélt, ugrált végig hazaúton. Délután kicsit játszottunk otthon, elvoltunk, olvasgattunk, megfürdettük, aztán jelezte, hogy aludni szeretne. Este 7:00.
Megnéztünk 3…
Bertie-vel csodás az élet, ahogyan minden gyerekkel, de azért nem történik minden úgy, ahogy mi szeretnénk. Ennek ellenére valahogy folyton szuperanyu leszek minden beszélgetésben idegenekkel és nem idegenekkel is. Én pedig egyszerű tőmondatokban válaszolok, de úgy veszem észre,…
Bertie mindig is aludt egész éjjel (nagyjából 2 hetes korától). Eleinte belealudt az esti etetésbe valamelyikünk mellkasán, később, amikor már dolgoztam, séta közben aludt el hazafelé a babakocsiban, és úgy tettük be az ágyába otthon.
Mostanában olyan 19 óra körül kihoz egy pelenkát a szobájából.…
Bertie elkezdett már teljes szavakat mondani az elmúlt hetekben.
Az egyik ilyen az, hogy apa. Ezt úgy mondta először, hogy odament Aldrichoz, hátulról megölelte a combjaid és mondta, hogy apa, apa és nagyon nevetett.
Mondja még a cica szót is, ha bejön a Humi a szobába. Sőt, a cicákat meg tudja…
Nemrég a gyermekorvosunk finoman szólva is célzott rá, hogy kellene még egy olyat csinálnunk, mint Bertie. Mert aranyos, cuki, jól fejlődik, nem üvölt a rendelőben és mert mi is aranyos emberek vagyunk. Tudja, hogy most vettünk jó helyen egy nagy lakást, tudja, hogy mindkettőnknek van munkája.
A…
1. Üvegplafon
Ez a cikk arról szól, mi olyan nehéz abban, hogy valaki gyesre menjen apaként. A problémák egy része nekünk is ismerős, más részét szerencsére sosem tapasztaltuk, mert azokat sikerült azzal kikerülni, hogy kezdettől elosztottuk a feladatokat és így nincs olyan, hogy egyik vagy másik…
A gyerek négy hetes lett! Sőt, csütörtökön már egy hónapos lesz!:)
Köldökcsonk. A gyerek köldökéről már a var is leesett, még napi egyszer alkoholozzuk, de már nem használjuk a Betadine-t.:)
Bukás. A héten már napi ötször eszik csak, és alkalmanként 150 ml vízhez 5 kanállal fogyaszt el. Elég nagy…
Az elmúlt napok egyik legmulatságosabb élménye, hogy mintegy kiestünk az időből. Mármint abból a linerális, részben a biológia, részben a modern kapitalista világ által diktált időből, amelyben mindig valahonnan valahova tartunk, az egyszer voltból a mindig új kihívásokkal…
A Többé nem vetélek el blogon szombaton írtam volna a 39. heti bejegyzést. Olyasmik lettek volna benne, hogy még mindig alig tudok járni, a lábaim el vannak vizesedve, ezért nem tudok cipőt sem felvenni, egy hete a napfényt se láttam és a méhem is folyton gyakorlatozik.
De szerencsére nem kell azt…
Az egyik fontos elvünk a jövőre nézve a tápszerezés volt. Tápszerezzük is Bertie-t, aki jól eszik, és boldogan. A gyerekorvos és a védőnő is pártol minket ebben, szerencsére. Egyszer, amikor rájöttünk, hogy éjjel a cumi megnyugtatja, elbőgtem magam. Azt mondtam Aldricnak, hogy szerintem szar anya…