Most minden kicsit más

Nos, én sokkal közelebb kezdtem dolgozni a lakóhelyünkhöz, viszont a gyerek bölcsődéjétől sokkal messzebbre. Ez azokon a napokon nagyon kedvező, amikor nem megy bölcsődébe, ez jellemzően 2 vagy 3 nap hetente. 

A nem bölcsis napokon Bertie és Aldric elkísérnek engem, séta a természetben, együtt reggelizés, egy órányi séta. Utána hazaviszi őket a busz háztól házig 15 perc alatt. Aldric próbálja írni a könyvét, Bertie játszik, persze együtt is vannak sokat. Ilyenkor vagy otthon vagy a közelben ebédelnek a fiúk. Délután pedig eljönnek értem. Én ezeken a napokon 8-tól 16:30-ig dolgozom, ami szuper. Több, mint szuper. Este együtt tudunk vacsorázni. Vagy otthon vagy hazafelé valahol, attól függ, mennyire volt moslék a kaja a munkahelyemen aznap és Aldricék meleget ettek-e ebédre vagy sem. 

A bölcsis napokból, ami decemberben már heti 3 napot jelentett (kipróbáltuk, meglátjuk, hogy sikerül majd) kétfajta van. Ami állandó az az, hogy ezeken a napokon én fél 9-re megyek dolgozni, így el tudom őket gyalog kísérni 4 km-nyire. Ők még további 2,5-et mennek együtt a bölcsiig, én pedig villamosra szállok és elszáguldok az ellenkező irányba. Ilyenkor Bertie-t leadja Aldric a bölcsődében és délután érte megy. Ezeken a napokon odavillamosoznak hozzám és mivel Bertie 4-ig van benn, ezért ide is érnek értem általában 5-re, mire végzek.

A másik féle bölcsődei nap az az, amikor Bertie-t nem adja le Aldric, hanem bemegy vele és a bölcsiben tölti a napot. Most ezt találtuk ki, mert benn jó a wifi, jó a hangulat (csend van és klasszikus zene), jó a kávé, jó a kaja, és így Aldric sokkal jobban tud dolgozni, mintha otthon lennének. És még jobb, mintha a munkahelyén lenne, mert az napi összesen 1 óra felesleges utazgatást jelent neki és az irodájában amúgy is folyton megzavarják a tényleges munkájában. Bertie meg többnyire egész nap rá sem néz, csak a játszórész és a bölcsődei szoba között tölti az időt. A vezető és mi is féltünk tőle, hogy Bertie kikészül majd, hogy miért van ott az apja, de jellemzően ez eddig nem történt, meglátjuk, beválik-e. Ezeken a napokon ugyanúgy elkísérem őket sokáig és ugyanúgy eljönnek értem, hogy együtt menjünk haza. A különbség az, hogy néha hamarabb lelépnek, mert Aldric gyorsabban öltözteti a gyereket, mint a gondozók a többi mellett.:)

Az, hogy ennyire rá vagyunk cuppanva egymásra, az biztosan fura. De a mi furánk és mi szeretjük! 

life.jpg