Levelek Júliának

A legjobb barátnőmnek nemrég született meg a lánya. Bertie nevében megígérem Neked, J., hogy mire felnőtt nő lesz belőled Magyarországon, ez az ország más lesz, mint a mostani. Vagy, legalábbis, Bertie mindent megtesz majd ezért!

1. Az én fiam nem fogja hagyni, hogy olyan világban legyen majd J. felnőtt, ahol Vida Ágnes "babapszichológus" Kismamablogját ennyien követik.

2. Ahol azon, hogy a férfiak playstationöznek gyereketetés közben, míg a mami máskor tökéletesen látja el a gyerekét, 215 043 nő nevet.

3. És azon, hogy a férfiak életképtelenek, és nem tudnak, de nem is akarnak a nőknek "segíteni" a házimunkában vagy gyereknevelésben.

4. Egy olyan világban, ahol ez a kettő a nő munkája, nem pedig közös feladat.

5. Egy olyan világban, ahol a nők egymás legfőbb ellenségei (lsd. fórumok vagy ez a Kismamablog).

6. És, ahol létezik olyan "szakma", hogy babapszichológus, aki ráadásul rendkívül kártékony tanácsokat ad nők százezreinek. Olyan nőknek, akikkel az apjuk nem törődött, akik nem elég tájékozottak biológiában vagy fejlődéslélektanban. Olyan nőknek, akik elfogadják a sorsukat és nem küzdenek ellene.

7. Egy olyan világban, ahol amiatt nem ítélnek el, ha egyetemre nem tudod járatni a gyereket, csak amiatt, ha nem szoptatod.

8. Egy olyan országban, ahol ha a férjed közlekedik kenguruval, százak bámulják meg.

kismamablog.jpg

De éljen majd J. egy olyan helyen, ahol:

9. A férj benn akar és lehet is a szülésnél/császáron, és az orvosok a teljes terhesgondozás alatt az ő gondolatait is figyelembe veszik! És a többi nő nem hősködik azzal, hogy ő egyedül csinálta végig a terhességet.

10. Nem ciki férfiként a gyerekkel kórházba, orvoshoz, GYED-re menni, és nem kérdezik az emberek, hogy nincs-e anyja.

11. Ahol, ha egy kisgyerekes nő sminkel és jól néz ki, nem hiszik azt róla, hogy a gyerektől veszi el az időt.

12. Ahol a gyerekvállalás nem álszent. Jelenleg egyszerre létezik az, hogy nem szabad beszélni a terhesség nehézségeiről, azzal együtt, hogy a gyerekvállalásban tud csak egy nő kiteljesedni. Le a női mártír szereppel!

De Magyarország nem lesz magától ilyen hely. Mindent megteszünk majd érte, hogy Bertie és más kisfiúk tegyék majd nagyfiúként azzá! És, J. apukája is éppen azzá teszi, hiszen pont olyan jól teljesít otthon, mint Aldric. Tehát J. jó példát fog hozni otthonról, kívánom neki, hogy találjon majd olyan jó srácot magának egy életre, amilyet én vagy az anyukája találtunk.

Szerencsém van a lakhelyünkkel. Itt a szomszéd a saját Stokkéjukról vicces összerakós sztorikat mesél és nem űrlényként néz ránk, hogy "de fura má' ez a kocsi". Sőt, itt a másik szomszéd srác GYED-en volt itthon a babájukkal. És, a kormányhivatalban a terhesgondozási igazolásomat látva az ügyintéző elmosolyodik és érdeklődik, hátha ugyanabban a szobában voltunk, mint ő a férjével. Sőt, olyan családba születtem, ahol apám főz, míg anyám pakolgat a konyhában, és ahol apám szerelmes a gyerekébe és az unokájába és mindkettőről gondoskodni is tud(ott). Szerencsém van továbbá a munkahelyemmel, ahol lehet végig dolgozni a terhesség alatt, ahol számítanak az ember agyára még szülés után is, és ahol minden lehetőséget megragadnak arra, hogy rugalmas munkaidőd legyen.

A Kismamablog nem segíti azokat, akik nem ilyen szerencsések, mint én/mi. Önigazolást ad számukra, ami a fejlődés gátja. Meg egyáltalán, undorító... (A végére még pár ínyencség a Kismamablogról, az ember nem győz válogatni. Á, olvassatok inkább Apaparát, abból tanul is az ember valamit!)

kismamablog3.jpg
apa4.jpg
kisbabablog.jpg