Amikor beriaszt a légzésfigyelő

Ma hajnalban volt eddigi életem legdrámaibb 180 másodperce.

3 óra 57-kor megszólalt a légzésfigyelő riasztója. Te is hallottad? - kérdezte Clamesa, de én már akkor rohantam kifelé a gyerekszobába. Felkaptam Bertie-t. Persze láttam, hogy ébren van és nézelődik, de ez az információ csak már akkor jutott el az agyamig, mikor már kézben volt. Közben újra megszólalt a riasztó. Lemerülőben az elem, mondtam a közben szintén kiérő Clamesának tárgyilagos hangon. És ő jól van? - kérdezte, de igazából tudta, hogy igen. Én visszatettem Bertie-t az ágyába, Clamesa kicserélte az elemeket, visszakapcsolta a gépet. Visszamentünk a szobánkba.

Ránéztem a telefonomra.

3 óra 59 volt.

fear.jpg