Kalandra fel!

Négyen lettünk

2018\08\06 Aldric Szólj hozzá!

Zavarunk

Nyár elején Bertie egy reggel arra ébredt, hogy belépett a dackorszakba. Pontosabban, mi ébredtünk erre rá, meglehetősen hamar, mert azóta folyton akar tőlünk valamit, azonnal akarja, hangosan akarja és ha nem elég gyorsan reagálunk vagy nem a megfelelő reakciót adjuk (nem értjük vagy nem akarjuk hagyni neki), akkor látványos hisztikkel reagál. Azóta nehezebb étterembe mennünk, játszótéren lennünk, utcán sétálnunk, vásárolnunk, itthon lennünk. 

Sok mindent kipróbáltunk: néha engedékenyebbek vagyunk, néha ingerlékenyebbek, néha türelmesebbek, néha megharagszunk. Hiszen emberek vagyunk. Néhány hüvelykujj-szabályt mérlegelve próbálunk reagálni erre az új helyzetre:

1. A konfliktusok megúszhatatlanok, szóval vastag bőrt kell növeszteni, de másfelől nem érdemes túl komolyan se venni a dolgot, mert sose lehet tudni, miből lesz konfliktus.

2. Vannak dolgok, amik kirívó hülyeségek vagy életveszélyesek, ezekre muszáj nemet mondani, de másfelől bizonyos rossz dolgokat meg tapasztalatból egyszerűbb megtanulni, mint tiltásból, szóval hagyni kell mozgásteret.

3. Úgyis zavarni fogjuk a környezetünket, úgyhogy nem élhetünk folyton szégyenérzetben, de másfelől provokálni sem kell az embereket.

4. Valamiféle kiszámíthatóság megteremtése önmagában is cél és lelkileg is hasznos Bertie-nek, tehát igyekezni kell felelősen dönteni, de másfelől nem vagyunk robotok és nem baj, ha ezt megtanulja, szóval az se baj, ha következetlenek vagyunk, így nem kell rettegnie sem a következményektől.

5. Valamiből mindenképpen konfliktus lesz, szóval nem érdemes megengedni mindent, mert az csak felhívás keringőre, de nem akarjuk agyonfrusztrálni sem a folytonos tiltásokkal.

6. Muszáj szülőnek lenni, muszáj időnként nemet mondani, viszont másfelől emberek vagyunk, gyengeségekkel, érzelmekkel, igényekkel, szóval muszáj kicsit lazítani is, nehogy felrobbanjunk a belső feszültségtől és rosszkor reagáljunk és aránytalanul.

Mindezek alapján szerintem nem lehet azt mondani, hogy ha Bertie az utcán a földre veti magát, mert be akart menni a DM-be, de mi nem akarunk vagy mert a másik irányba akart menni, mint amerre megyünk, s az emberek egy része homlokát ráncolja, a fejét csóválja, akkor az azért van, mert Bertie neveletlen. Azt sem lehet mondani, hogy Bertie neveletlen, mi meg felelőtlenek vagyunk, akik mindent ráhagyunk a gyerekre, ha hagyjuk neki, hogy a Margitszigeten, megsimogassa a pónikat (ami nem is tilos és ráadásul szokás is, bár mint nemrég egy hangos nagyszülői megjegyzésből megtudtuk, a gyerek életét veszélyezteti).

Lehet persze mondani, hogy bizonyos elvárásokhoz képest neveletlen. De mi inkább úgy látjuk, hogy ez részben habitus kérdése abban az értelemben Bertie viszonylag asszertív, magabiztos gyerek, aki bizalommal van a szülei és a világ iránt és ezért nem fél kifejezni az igényeit, ráadásul elég mozgékony és erős is ráadásul. Részben pedig egy életkori szakasznak tűnik, ahol a mozgásterünk szülőként meglehetősen korlátozott: próbálkozhatunk, de majd akkor lesz "jólnevelt", ráadásul várhatóan megint varázsütésre, ha ez a korszaka lezárul pár hónap múlva.

Ezzel együtt tökéletesen megértem, ha zavarunk másokat és erre bizonyos mértékig tekintettel is vagyunk, de természetesen nem tudunk és nem is akarunk eltűnni a világ elől erre a pár hónapra. Azt is megmondom, miért: mert az emberi együttélés folyton egymás zavarásával jár és ezzel együtt kell tudni élnie mindenkinek.

Engem például a következő dolgok zavarnak:

1. Ha a szomszédok kiülnek cigizni és beszélgetni a belső udvarra. Ha nagyon zavar, becsukom az ablakot. Szólni legfeljebb hajnali 3-kor szólok nekik, akkor is udvariasan.

2. Az éttermekben és kávézókban engem nem érdeklő témákról beszélgető emberek. Nem szoktam rájuk szólni, pedig el sem tudom mondani, mennyire nem érdekelnek a pletykáik, szerelmi, üzleti ügyeik, rossz vicceik.

3. Az emberek, akik miatt lassabban tudok haladni az utcán. 

4. Az emberek, akik sok mindent vásárolnak és ezért sokáig kell sorban állnom az Aldiban.

5. Az emberek, akik ugyanaz előtt a polc előtt állnak a boltban, mint én, mert ugyanaz a termékcsalád érdekli őket.

6. Az emberek, akik előttem kölcsönöztek ki egy könyvet.

7. Az autósok, akiknek valamiért mindig sürgősebb dolguk van, mint nekem. 

8. Az emberek, akik szintén ugyanazon a tömegközlekedési eszközön utaznak mint én és ezért nem tudok kényelmesen utazni.

9. Az emberek, akik ugyanazon a strandon fürdenek, pedig szégyellős is vagyok és egyébként is.

10. A kutyák, akik ugatnak éjjel.

11. A szintén fagyiért előttem sorban állók.

12. Akik az eső elől szintén az eresz alatt vagy a buszmegálló fülkéjében keresnek menedéket és nincs hely.

13. A várost fotózó turisták, akik között folyton kacsázni kell.

14. A pénztáros, akinek hiába mondom el, hogy kártyával fogok fizetni, a betanult szövegét mondja és megkérdezi, hogy kártyával vagy készpénzzel.

15. A rendőr, aki pont a sarkon álldogál, hogy alig férek el mellette.

16. A sok hülye autós, akik miatt alig jut nekem parkolóhely.

17. A házfelújítások, amik miatt folyton át kell mennem az utca túloldalára.

18. A gyalogosok, akik nem élnek az elsőbbségükkel előttem, hanem integetnek az autóknak, hogy menjenek csak el, én meg miattuk haladok lassabban.

19. A vendégek, akik mindenáron le akarják venni a cipőt a lakásunkban.

20. A néni a harmadikon, aki hangosan krákogva köhög.

21. A távoli ismerősöm, aki nem csak nem köszön rám az utcán, mert nem ismer meg, de vissza se köszön, hanem bamba tekintettel néz rám.

És még mennyi minden zavar :) 

2018\07\05 Clamesa Szólj hozzá!

Amiről senki sem beszél: kisgyerek=köldöksérv

Nos, vannak dolgok, amikről senki sem beszél a gyerekvállalás kapcsán. Az egyik ilyen a köldöksérv. 

A nőknek azért alakulhat ki, mert a has tágulásával, majd összehúzódásával nem mindig zárnak tökéletesen a hasizmok és köldöksérved lesz. Főleg akkor, ha emelgeted a gyereket, ami természetes. Nos, az enyémet nem kell még műteni, csak a kívánt gyerekszám elérése után. Mert még nem annyira nagy, csak egy kis sérvkapu, de meg kell mutatni egy sebésznek. Majd a nyaralás után...

A férfiaknak pedig gyenge hasfal esetén és ha az idejük nagyobb részében apák, mint nem, így emelgetnek sokat. Szintén fenyegeti őket a köldöksérv. Aldric köldöksérve kicsit nagyobb az enyémnél, így először őt fogjuk elvinni sebészhez.:) 

Hogy derül ez ki? 

Elmész hasi ultrahangra, ahol megnézik a hasadat és megnézik, van-e köldöksérved és ha igen, vészesen közeleg-e a kizáródás. Nálam nem. 

A folytatásról majd még írok.:) 

has_szules_utan1.jpg

 

2018\06\14 Clamesa 3 komment

10 örök ellentét a nevelésben a netes fórumokon

Felsorolok néhány örök ellentétet, amin egymás torkának szoktak esni a szülők, főleg az anyukák a netes oldalakon: 

1. A szülés módja

Amivel legelőször találkoztunk, már terhesség alatt, az a szülés módjának megválasztása volt. Van, aki csakis programcsászárral akar szülni, és van, aki csakis hüvelyi úton. Az egyik tábor attól fél, a másik a másiktól, de mégis egymásnak feszülnek. Pedig a félelem közös. 

2. A szoptatás - tápszer  

Hogyan etessünk a gyereket? - ez volt a második felmerült kérdés. Van, aki kezdettől tápszer mellett dönt, van, aki 2 évig akar szoptatni és van, aki 3 hónapig. És rendkívül vehemensen tudják képviselni mindegyik álláspontot a nők, saját akaratukat rákényszerítve a többiekre. 

3. Együttalvás - különalvás  

Vannak, akik kezdettől külön szobába teszik az újszülöttet, mások egy szobában alszanak vele, és megint mások egyenesen egy ágyban is. És mind szörnyetegnek tartja a többi szülőt, aki nem úgy csinálja.:)

4. Magánkórház vagy állami kórház 

A magánkórházban szülők az államisok szemében sznobok, igénytelenek és kivagyik. Az állami kórházas szülők meg felelőtlenek, hálapénzzel teszik tönkre az országot és nem akarják, hogy az apa is részese legyen az egésznek. 

5. Magánintézmény vagy állami intézmény 

Ha magánbölcsibe, magánoviba iratod, sznob vagy és csak meg akarod mutatni, neked mennyi pénzed van. Ha államiba iratod, nem akarod, hogy törődjenek a gyerekeddel, és a semmire vállaltad. 

6. Eldobható pelenka vagy "mosipelus" 

Ha mosipelust használsz, nem mozdulsz ki a lakásból, pazarlod az ivóvizet és amúgy is, sokkal kényelmesebb a másik. Ha meg eldobható pelenkát használsz, miattad szorul rá az óceánban a műanyag az állatokra és bárcsak ne is élnél ezen a Földön. 

7. Sterilizálók vs. nem sterilizálók

Vannak, akik a cumisüveget minden alkalommal kifőzik, a cumikat szintén rendszeresen, a lakás ragyog, a totyogó miatt naponta porszívóznak. Mások meg nem csinálják ezt. Mégis mindkét oldal szerint a másik hülye. 

8. Főzők vs. éttermezők/bébiételesek 

A nők egy csoportja maga főz otthon magára és a gyerekére is (pl, hozzátáplálásnál maga készíti az ételeket), egy másik része meg sokat ebédel lakáson kívül, és a gyereket bébiétellel eteti. Lehet mindkettő mellett felhozni érveket, de végtére is ez is csak egy sima háború a két csoport között. 

9. Apa vagy nem apa

A nők egy része (és a férfiak egy része) szerint az apa nem azonos mértékben szülő, mint az anya. A gyereknek az első években főként az anyára van szüksége. A másik részük szerint pedig mindkét szülő ugyanannyira fontos. És megy a vagdalkozás. Nem beszélve arról, hogy ha a szülők egymást anyának meg apának szólítják...:)

 10. Stokke vagy nem Stokke

Az egyik tábor imádja használni, mert kényelmes, szép, jól irányítható. A másik tábor szerint viszont sznobság, úgy néz ki, mint egy bevásárlókocsi és az autójuk kevesebbe került. 

+11. Lenyalod a cumit? 

Vannak nők, akik lenyalják a leeső cumit. Mert azt gondolják, hogy fertőtlenít. Kérem, ez a mi iskolarendszerünk. Ez. Mások meg lemossák vízzel. :)

2018\06\13 Clamesa Szólj hozzá!

A kisállat jó gyerekpótlék az Y-generáció számára?

Korábban sosem értettem azt a vádat, hogy aki állatot tart, az általában a gyerekeként tekint rá, akként kezeli azt a mindennapokban.

Engem egészen pici korom óta körülvettek állatok. Volt a nagyszüleimnél 2 kutya, pár kijárós macska (sőt, inkább kint élő macska), tyúkok, kakasok, ludak, malacok, kacsák. Én magam, bár téglalakásban nőttem fel, mindig tartottam állatot. 6 évesen kaptam az első hörcsögömet, Jerryt (akit nagyon kreatívan, a Tom és Jerryből neveztem el), és aztán egyre másra adták át egymásnak a stafétát a különböző fajta hörcsögök (aranyhörcsög, dzsungáriai törpehörcsög, roborowski törpehörcsög), és egy nyúl. 

Most meg felnőttként egy 9 éves cicával élek együtt, akiről már itt is sokat írtunk. Ő Humi. Rajongjuk, ötféle, neki való tápot adunk neki forgatva, hogy ne unja meg, hordjuk orvoshoz, oltatni, velünk alhat és néha kimehet szaglászni a belső udvarra, mert ez az új kedvence. Nem etetjük rosszminőségű étellel és nem eszik nasit. Illetve, ha nassolni szeretne, zöldségeket kap (paprika, ubi, olivabogyó). 

De: sosem nevezzük Humit gyermekünknek, nem hurcoljuk programokra, és nem hívjuk magunkat anyának és apának. Őszintén, én mindig azt is hittem erről, hogy ez csak egy buta sztereotípia. 

catdog.png

Mióta azonban szinte kizárólag 30-as szinglik (vagy családban nem élők) vesznek körül, rá kellett döbbennem, hogy ez a sztori igenis igaz! De vajon gyerekpótlék-e az állat, ha ezek a lányok, fiúk saját bevallásuk szerint nem akarnak gyereket, de mégis úgy hivatkoznak a kisállatukra, hogy "a gyerek" és önmagukra úgy, hogy "én is szülő vagyok", és hogy "anya ezt meg azt csinálta". 

Nem tisztem ezt eldönteni, és őszintén szólva nem is tudom eldönteni. De tény, hogy egyre több gyermektelen, velem nagyjából egykorú ismerősöm ruház be egy kutyára, fogad örökbe egy macskát vagy rágcsálót. Ez valóban egy tömeges jelenség a gyermektelen egyedülállóknál és pároknál. 

Vajon az állat helyettesíti a gyermeket? Azt az érzést kelti, hogy van valamink, ami majdnem olyan, mint egy gyermek, csak éppen még csak nem is kell annyi érzelmi energiát és pénzt beleölni? Nem tudom. De ha így van, akkor ez egy tévképzet. 

Humit imádjuk, de a Bertie iránti érzelmeink egészen mások, sokkal mélyebbek és komolyabbak. És csak reménykedem, hogy a környezetemben élők nem veszik el az ilyen típusú állattartással önmaguktól a lehetőséget ennek az érzésnek a megtapasztalására

 

 

2018\06\05 Clamesa Szólj hozzá!

A Hajós Alfréd Uszoda és mi

Még a gyerek előtt jártam sokat a Hajósra, mert közel laktam, és mert 1100 volt a diákjegy. És mert nem voltak 100.000-en, mint a strandon és az emberek meg a hangulat is sokkal nyugodtabb és jobb. 

Bertie-vel már harmadjára mentünk el együtt is a Hajósra. A felnőttjegy hétvégén 1800 Ft (neki 4 éves korig nem kell majd fizetni). Az öltözők és az uszodarész is rendben van, tiszta, könnyedén használható. Ha hétköznap reggel 7 előtt odaér az ember, akkor 1200 Ft a jegy, de ez minket nem érint. 

Van két kültéri gyermekmedence, ami 80 cm magas és 34 fokos. Vagyis leér Bertie lába is, és nem is fagyunk meg benne. És amúgy senki nincs is általában a medencékben, csak mi ketten. 

Bertie első alkalommal karúszóval érkezett és UV védős felsőben, úszópelussal. A következőnél már nem kellett a karúszó, mert rájött, hogy tud gyalogolni a vízben és alkalmazta is ezt a technikát. Vettünk neki egy lábujj akasztós szandált, mert mindig elirigyelte az enyémet, de azt nem hordja... 

Eleinte rámcsimpaszkodva létezett a medencében, majd csapkodni kezdett, műanyag kacsákat üldözött és tegnap már ő maga mutatta a kunsztokat a nagyapjának, aki velünk jött. 

Az alkalmazottak magyar uszodához méltóan elképesztően bunkók, de az ember ezen már ki sem akad. :) 

alfed-hajos-swim-stadium-topview.jpg

 

2018\06\04 Clamesa 17 komment

4 menő és árnyékos játszótér Budapesten

Lett néhány kedvenc játszóterünk a városban. 

1. Pasaréti úti játszótér 

  • árnyékos 
  • kedves emberek
  • sok apuka és anyuka együtt (vagyis nemcsak anyukák)
  • jó minőségű játékok
  • felnőttek számára is edzőpark a játszótér közvetlen közelében 
  • színes környezet 
  • biztonságos játékok 
  • jó, hegyi levegő
  • egybekötve egy hűvösvölgyi sétával kiváló
  • ingyenes wc 
  • nagyobbaknak KRESZ-park 

pasa1.jpg

pasa2.jpg

2. Honvéd téri játszótér

  • parkkal együtt van a játszótér 
  • árnyékos, a Duna közelsége miatt jó a levegő 
  • kedves emberek 
  • nagy homokozó 
  • sok külföldi, akivel szóba elegyedve az ember frissen tarthatja a nyelvtudását 
  • belváros, ezért könnyen elérhető tömegközlekedéssel
  • egy csomó otthagyott játék a homokozóban, így nem kell magunkkal vinni
  • pelenkázópad 
  • felnőtt edzőpark és kosárpálya közelsége 

honved1.png

3. Károlyi-kert 

Nos, mi itt nőttünk fel. Aldric az Apáczaiból, majd az ELTE-ről, én pedig a Corvinusról ide jártam hetente többször. Beszélgetni, olvasni, szagolni a virágokat, bámulni a vízcsobogást, iszogatni a Csendes kinti részében. A parkot évtizedekig próbálták újra és újra felvirágoztatni, átalakítani, de csak mostanra sikerült stabilizálni, konzerválni a park állapotát. 

  • parkkal együtt van a játszótér 
  • nyuszi szobor
  • élő nyuszi 
  • ingyen olvasható könyvek a park látogatói számára 
  • ingyenes mosdó
  • három játszótéri rész (kicsiknek, nagyobbaknak, homokozóknak) 
  • a homokozóban számos más játék is van (pl. libikóka) 
  • egy csomó otthagyott játék a homokozóban, így nem kell magunkkal vinni
  • praktikus ülőhelyek szülőknek
  • árnyékos helyek 
  • nagy tér 
  • kedves anyukák, apukák 
  • politikai pletykák 

 

karolyi2.jpg

karolyi1.jpg

4. Az ország legnagyobb házának játszótere Óbudán 

  • ingyen használható játszóház esős időben 
  • sok-sok gyerekkönyv 
  • árnyékos park 
  • hatalmas homokozó
  • nagy, gyönyörű fák
  • egymásnak köszönő emberek 
  • sokféle játék nagyoknak és kicsiknek
  • egy csomó otthagyott játék a homokozóban, így nem kell magunkkal vinni
  • ingyenes gyerekvécé és felnőttvécé

 

2018\05\22 Clamesa Szólj hozzá!

Összenyomták a mellemet...

Írtam korábban, hogy voltam Emlő uh-n a Doktor24-nél és azt is, hogy szerettem volna még mammográfiára is menni. 

Őszintén be kell látnom, hogy bár nem rettegek az egészségügytől és viszonylag rendszeresen járok szűrővizsgálatokra is, a mammográfiánál azért megremegett a kezem és majdnem nem mentem el.

Már épp lemondtam volna, mondván, hogy áááá. még csak 30 vagyok, amikor kiderült, hogy kedves barátnőnknek mellrákja van. 38 éves és mellrákja van. Kurva egy élet ez. 

Szóval elmentem, anyám elmondása alapján ez egy borzalmas vizsgálat, én még csak kellemetlennek sem mondanám. Nem fájt, pedig nem vagyok egy magas fájdalomküszöbű ember, és gyorsan túl is voltam rajta. 

Négy pózban kellett állnom. Egyszer egy-egy kezemet kellett feltenni egy gépre és a mellemet összenyomták, szerencsére nem erősen. Aztán  meg a gépet másfelé fordították és megint váltott karral történt a művelet. 

Megalázó-e? Nem. Szégyellem-e a melleimet idegenek előtt? Igen. Szóval azért jobb az úgy, hogy csak évente kell csináltatni. Amit 30 év felett, ha már szült valaki, ajánlott is! 

A mammot is a Doktor24-nél csináltattam és G.Á. volt a doki, aki beszélgetett velem az eredményeimről, ahogyan az emlő ultrahang után is. 

Amit megtudtam a melleimről: 

  • mirigyes szerkezetűek, emiatt érzékenyebbek
  • aszimmetrikus emlőállományom van
  • normális szerkezetű, szimmetrikus emlőállományom szintén van. :) 
  • körülírt képlet, csoportos micromeszesedés vagy szerkezeti torzulás nem látható
  • a bőr normális vastagságú 
  • malignitásra utaló jel nem látható = nincs rosszindulatú elváltozás

 

cdr711008.jpg

2018\05\16 Clamesa Szólj hozzá!

Hogyan lettem mamiból anya

Nos, én mindig úgy szerettem volna, ha Bertie Maminak szólít. Aldric meg azt szerette volna, hogyha Apának szólítja őt. 

Bertie előtt ennek megfelelően mindig Apaként és Mamiként hivatkoztunk egymásra, de persze egymást a nevünkön szólítjuk, nem apának meg maminak.:) 

A bölcsiben Anyaként és Apaként hivatkoznak ránk Bertie előtt, viszont oda csak heti 3 napot jár, velünk azért többet van. 

Nos, Bertie úgy egy hete folyamatosan azt mondja, ha engem szólít, hogy Anya, Anya! Amikor anyámat szólítja, akkor pedig Mama (valahogy olyan nagyon mély hangra vált akkor, nem tudni, miért). Aldric Apa, apám pedig Papa vagy Papi. 

Furcsa dolog a gyereknyelv. 

 

 

2018\05\08 Clamesa Szólj hozzá!

Hogyan újítsunk fel egy lakást egy 2 éves segítségével?

Nos, pár hete elkezdtünk DIY felújítani. 

Először a fürdőszobában téptük le az álmennyezetet (miféle égetnivaló csinál álmennyezetet egy 4 m-es lakásba??), nos, aztán a letépésből eredő lyukakat és omlásokat tömködtük, gletteltük és gipszeltük. Aztán rávettük magunkat egy fürdőszobafestésre. Ezt a furcsa falfelületek, mélyedések és szögek tették nehézzé és az, hogy nem vagyunk festők és a létrát nem lehet beállítani a kádba, viszont felette is van 4 m magas plafon. Zsír. 

Aztán gondoltuk, akkor már menjen az összes tükör a falakról, mert ott voltak eleve és mind vak és torz is volt eléggé. Aztán úgy döntöttünk, a lomtalanításig a pincében pihen majd a régi fürdőszobabútor és a törölközőtartó is. Majd vettünk új fürdőszobabútort, tükröt és polcot is. Itt olyan nehézségeink voltak, mint hogy beletört a csavar több helyen is a tiplibe, fúrni-faragni kellett. Végül ki akartuk tisztítani a szifont a csapnál, de kiderült, hogy már annyira elhasználódott, hogy azt is cserélni kellett. Így történt, hogy ismét mosodába jártunk egy ideig.:) #ilovebubbles Bertie imádta az egészet, nézte, segíteni próbált, folyton bejárkált hozzánk és nagyokat nevetett. 

Következő lépésként kitaláltuk, hogy fessük ki a WC-t, ami legalább kis falfelület, viszont magas és mivel kicsi a helyiség, rosszul fér el benne a létra. Ezt is ugyanolyan ováció kísérte Bertie részéről, mint a fürdőszoba kifestését.:) 

Aztán most nemrég kitaláltuk, hogy Bertie szobájában le kell szedni a tapétát és ki kell festeni. Ehhez 2 napig vakartuk a tapétát, majd 2 napig festettünk. Azóta szép a szobácskája, a bútorait még nem cseréltük, viszont a frissen festett fehér falára kerültek fel képek és falmatricák. Nos, imádja a szobáját. Mindenkit bevisz, napi többször belátogat, nézi a falat, mutogat. Három tematikus része lett a falmatricák miatt a szobájának: a dínós, az állatos kalózos és a rózsaszín (unikornisos, tündéres), ezek mind az ő kedvencei. 

A hétvégén pedig elkezdtük leszedni a tapétát a mi hálószobánkban, mert azt hittük, nehezen fog menni és csak egy kicsit elszórakozunk vele. Aztán végig sikerült húznom egészen a plafonig már az elsőt. Szóval leszedtük még aznap az egész szobában a tapétát.:) És vasárnap begletteltük a leomlott falszakaszokat és egyéb hibákat. Tegnap már festettünk is egy kicsit, de csak úgy kb. a szoba 40%-át. Most kinn alszunk a nappaliban a matracon, aztán majd a hétvégén még a könyvespolcokat leszedjük és mögöttük is kifestünk. Ez persze ma még messzinek tűnik...Viszont Bertie annyira cukin viselkedett. Glettelt, festett, mártogatott, járkált, ebben a festésben és glettelésben már igazán ott volt, jelen volt, segített. 

Szóval egy 2 évessel és egy baromi kíváncsi és aktív macskával lakást DYI-ban felújítani baromi jó, baromi fárasztó, néha kitépném a szememet, de azért frenetikus élmény is!:)) 

a.jpg