Ahogy a nem szoptatást, a választott császármetszést is már jóval azelőtt eldöntöttem, hogy egyáltalán a gyerek szóba jött volna. Ezeket mérlegeltük Aldrickal, amikor végül a császármetszés mellett döntöttünk.

0. Mit mond az orvosod? 

Nálunk: A dokink támogatta mindkét szülési módot. A kórházat úgy választottuk, hogy ott emberként kezeljenek mindhármunkat, és lehessenek javaslataink a saját életünkre vonatkozóan. Az orvosunk támogatta volna azt is, ha 36 órán keresztül akarok vajúdni egy labdán, és azt is, ha programozott császárt szeretnék. A kockázatokat egyébként a kórházi fő-szülésznővel megbeszéltük a szerződéskötéskor. Ennek ellenére azt javaslom, aki hüvelyi úton kíván szülni (különlegesen, pl. zene, medence), az körültekintően válassza meg a helyet!

1. Milyen hatással van a magzatra, és a gyermek életben maradási esélyeire a műtét?

"Az új évezred első évtizedében már nincs különbség a tervezett császármetszés és a spontán hüvelyi szülés anyai halálozási arányszámát illetően. A császármetszés magzati kockázata elhanyagolható, sőt csökken a születési magzati sérülések száma (pl. kar, váll), az újszülöttkori vérmérgezés, az agyvérzés, a magzati oxigénhiányból eredő következmények." (forrás)

Magyarországon a szülések 36%-a műtéti úton történik, a világon csak a törökök és az olaszok vannak előttünk. Elviekben a szülések 15%-ánál lenne indokolt a császármetszés. Ennek oka nemcsak a sokszor hangoztatott "mert az orvosnak kényelmesebb" meg a "mert a kismama kicsengeti", hanem az is, hogy Magyarországon nem fordítják meg kézzel méhen belül a nem fejvégű magzatot, és a császármetszésért többet fizet a TB is a kórháznak. E szerint a cikk szerint a császármetszésnek inkább anyai (későbbi terhességnél hegszétválás, szülés utáni feszülés, méhproblémák), míg a hüvelyi úti szülésnek inkább magzati/újszülötti kockázatai (oxigénhiány, fejforma eldeformálódása) vannak. Érdemes lehet megkérdezni egy specialistát a kérdésben, ha valaki döntés előtt áll. A specialista pedig ne a babafalva.hu írógárdája, Vida Ágnes vagy egy szoptatási tanácsadó legyen, hanem lehetőleg egy olyan orvos, aki ebből írta a PhD-jét!

2. Milyen testi következményei vannak a császármetszésnek az anyára nézve a hüvelyi úti szüléshez hasonlítva?

Nálunk: Amit én tapasztaltam, a hegem kb. egy hónapig fájt, 1 hétig égett felüléskor. A szülés után egy héttel kiszedték a varrataimat, attól elmúlt ez az égés. Akkor már ki is mentünk egy nagyobbat sétálni (2 km), előtte csak kb. 300 métereket mentem. A hasamon a vágás vékony, rövid és még rózsaszín (1 év után). A szülés után 10 napig kellett Fraxiparine injekciót szúrni, de mivel nekem a terhesség alatt további 300-at is kellett, így nem hatott meg. A szülés utáni napon a lábaim megdagadtak, de egy nagyon durva mennyiségű pisiléssel lejött a vizesedés. A hasamon a gyógytornász elmondása alapján 2 hétig hordtam a tépőzáras haskötőt és további 2 hétig a simát. Ebben a bejegyzésben képekkel illusztráltam a hasam apadását.

3. Feltételezem-e magamról, hogy kibírnék egy hüvelyi szülést?

Nálunk: Nem. Gyenge vagyok, nyafogós és nem bírom a fájdalmat egyáltalán (létezik ugyan fájdalomcsillapítás, de az sem 100%-os). Persze, lehetséges, hogy nem haltam volna bele a szülésbe, hiszen amíg 1990-ben 100.000 élve született magyar gyerek közül 21-nek halt bele a szülésbe az anyja, ma már csak csak 15 magyar gyerek lesz félárva születésekor (ez mind a császáros, mind a hüvelyi szülés).

4. Hogyan bírom a terhességet? Kibírnám-e a 41. hétig?

Nálunk: Nem. A 36. héttől a magzat fejétől járni alig tudtam, egész napjaim teltek bőgéssel (munka és pihenés helyett). A szonográfusunk pl. minden ultrahang alatt megkérdezte, van-e már időpontom a császárra, mert ez már emberkínzás.:) Szóval, a 38. betöltött héten megbeszéltük a 38+3-at a szülésem időpontjául. A 37. betöltött héttől a magzat elég érett arra, hogy megszülessen, a Maternityben a betöltött 38. héten szokott lenni a programozott császármetszés.

5. Mennyire fontos az, hogy amit lehet, azt meg tudjam tervezni az életemben? Fontos a kiszámíthatóság?

Nálunk: Igen. Aldric nem tudta volna bármikor kivenni sem az 5 nap apaszabadságot, sem az egy hónapos home office-t. A szülés hetét már a 18. héten, az amniocentézis eredményének kiderülése után megbeszéltük a dokival, így Aldric előre tudta szervezni az életét. A szüleim tudtak jó előre szabadságot kivenni, a barátnőim is. A Maternityn az új protokoll alapján dolgoznak, vagyis az első 2 napban bármikor bármennyi látogató jöhet (immunitással születnek a gyerekek az új kutatások szerint), viszont otthonra 1-2 hétig senki. És én is tudtam rendes minőségű átadás-átvételt csinálni a kollégákkal az ügyeimről a szülés előtti hetekben.

6. Otthon tud-e lenni a férjem, hogy együtt lássuk el a gyereket? Mennyi ideig tud otthon lenni velünk?

Nálunk: Igen, 1 hónapig. Ez nagyon fontos kérdés, mert a császáros seb - legalábbis nálam - egy hétig még fájt. Aztán persze egyre jobb és jobb lett, de a babakocsit - a mi esetünkben 5 lépcsőn - nem lettem volna képes egyedül levinni kb. egy hónappal a szülés utánig. Persze, a hüvelyi szülésnél is fájhat a gátseb meg lehetnek mindenféle problémák, ezt is érdemes mérlegelni.

7. A kórházban benn tud-e/ benn akar-e lenni a férjem?

Nálunk: Mi direkt olyan kórházat kerestünk, ahol ez teljesen természetes. A Róbertben pl. be van árazva a férjed, csak hogy tudja, hol a helye. A Maternityben is persze kifizeted a hotelszolgáltatást, de nem így tételesen felsorolva. A babát a szobánkba kértük 0-24, éjjelente azonban kivittük a babaszobába a nővérekhez, mert nem tudtuk megnyugtatni, mikor éjjel sírt a kajálás után (mint később kiderült, ha nem ébresztjük fel enni, akkor nem kel magától és nem üvölt). Szóval, ha benn tud/akar lenni a férjed, akkor nincs gond azzal, hogy nem tudsz azonnal felpattanni pelenkázni meg etetni a gyereket. A Maternity mottója az, hogy család születik. És tényleg. Hagytak minket azonnal család lenni. 

8. Ha nem, a kórházban velem tud-e lenni a gyerek? Muszáj-e nekem egyedül ellátnom?

Erről nincs saját tapasztalatom, mindenki az adott kórházban tud érdeklődni az ottani helyzetről.

9. Melyik szülési módot támogatja a választott kórház? Támogatja-e a női önrendelkezést?

A mi választott kórházunk - ahogyan már az első pontban is írtam - mindkét szülési módot támogatja. Támogatja viszont, hogy a szülőpár döntsön az orvossal konzultálva a mindenki számára kielégítő megoldások között. Az viszont nem volt expliciten kimondva egyszer sem, hogy altatást is lehetne kérni. Lehetséges, hogy lehetett volna, tőlünk senki se kérdezte, mi meg nem akartunk eleve azt. Fontos még azt is mérlegelni itt, hogy melyik szülésen lehet benn az apa, melyiknél tud többet segíteni a kismamának (nekem pl. Aldric tartotta az oxigénmaszkot).

10. Többnek érzem-e magam tőle, hogy hüvelyi úton szültem?

Nálunk: Nem. Büszke vagyok a diplomáimra, a párkapcsolatomra, a gyermekemmel való kapcsolatomra, a baráti és családi kapcsolataimra, a nyelvi készségeimre. Arra pont nem, hogy hogyan hozom világra a gyermekemet. Aki viszont sikerélményként élné meg, hogy hüvelyi úton hozza világra a gyermekét, annak érdemes azt a módot választania!

Ezeket - és más, pl. anyagi szempontjainkat - mérlegelve kell tehát döntést hoznunk, hogy hüvelyi úton vagy műtéti úton kívánjuk világra hozni gyermekünket!