Mekkora oltás volt!

Ma elvittük Bertie-t oltani. Kapott Di-per-te oltást az egyik comjába, pneumococcus oltást a másikba és a szájába csepegtettek Rota-vírus elleni oltóanyagot.

A rendelőbe érkezve volt némi zavar az erőben, mint mindig, de azért túl sokat nem kellett várni. Kint volt valaki, aki korábban érkezett, mint mi, de később mehetett csak be például. Bent, a vetkőzőben (most már rutinosan hoztunk mindent: pelenkát, anyagpelenkát) egy régi ismerősömbe futottunk bele az egyetemről. Kisebbik gyerekét hozta oltani és a kissrácnak még mindig vörös foltok voltak a fején a sírástól. Clamesa kedvesen elbeszélgetett az illetővel, akiről csak utólag mondtam el neki, hogy vele ellentétben nekem nem orvosi várótermi ismerősöm BT, ezen aztán jót nevettünk.

Végül bejutottunk a szentélybe, a doki átnézte a korábbi vizsgálatokon kapott papírokat (csípő-, koponya-, hasi- és szívultrahang), szokása szerint mindenre csak legyintett. Aztán megnézte Bertie-t, kedvesen elgügyögött vele, Bertie nagyokat vigyorgott és elbűvölten nézte a fényes plafont. Mindez abban a pillanatban változott meg, amint megkapta a két szurit a védőnőtől, aki elég katonásan intézi az ilyesmit. B. nem tört össze (korántsem sírt például annyira, mint Clamesa, akinek még a váróban kezdtek potyogni a könnyei, meghallva az előző kisfiú ordítását), inkább csak sértett büszkeség volt az arcán (igen, tudom, csak odaképzeltem) és csak visszafogottan sírt, aztán az öltöztetésnél abba is hagyta egy időre és csak kint az utcán kezdett még rá újra egy kicsit.

Amúgy, ha már az állatgyerekorvosnál jártunk, megmérettük ma súlyát is: két hónaposan 4960 grammot nyom a kis drága, ami nagyon rendben van. (Hosszt nem mértek, nem is tudom, hogy fogjuk bevallani a nagymamáknak, akiknek ez a kedvenc témájuk.) És kaptunk mellé egyrészt hasznos tanácsot a koszmó kezelésére (fürdetőkrémet tegyünk a fejére a fürdetés előtt fél órával), másrészt két vitriolos megjegyzést a mi védőnőnkre (hogy az olajozás a koszmóra "egy baromság"), akit a jelek szerint se a doki, se ez a most neki segédkező védőnő nem nagyon kedvelhet. Mondjuk nem vagyunk meglepve, mert a kölcsönös ellenszenv jeleit már mindkét oldalról korábban is volt alkalmunk megtapasztalni. Azért valahol vicces, hogy minden látogatásra jut egy adag odaszúrás.

651091.png